E-mail cím:
 
 
Jelszó:
 
 
 
 
 
E-mail cím:
 
 
 
 

     Belépés      Regisztráció
TÖRTÉNELEM

Őskori és bronzkori kultúrák a csomortáni Várdombon - (2012-08-07)
Megtekintve: 1515 alkalommal

 

Románia egyik legjelentősebb, leggazdagabb régészeti lelőhelye a Csíkcsomortánhoz tartozó Várdombon található, amely 1999-től kezdődően a sepsiszentgyörgyi Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeum felügyeletébe tartozik. Azóta többször folytattak itt ásatásokat az intézmény munkatársai, sőt amerikai egyetemi hallgatók részvételével, illetve külföldi szakemberek bevonásával régészeti kutatótáborokat is tartottak.

 

       Az első feljegyzések a lelőhelyről a 19. század végéről származnak, Ferenczi Sándor (1894-1945) régész a két világháború között azt feltételezte, hogy itt dák vár állhatott. Ezt a 20. század második felében a Székely Zoltán régész (aki akkoriban a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt - a szerk.) vezette első ásatás cáfolta, mivel sokkal korábbi kultúrák nyomaira bukkantak - emelte ki lapunknak Deák Andrea muzeológus, a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársa.

        Mint mondta, intézményük 1999-től napjainkig több alkalommal folytatott itt ásatást. Július és augusztus között szoktak dolgozni, ha az időjárás, illetve az anyagiak lehetővé teszik. Az ásatásokat fenntartójuk, vagyis a kulturális és örökségvédelmi minisztérium finanszírozza.

        A régészeti ásatásokat Valerii Kavruk szakértő és Dan Buzea régész vezeti. A kutató csoportot számos romániai és külföldi szakértő alkotja és képviseli, mint Gheorghe Lazarovici egyetemi tanár (Lucian Blaga Főiskola, Nagyszeben), Björn Briewig (németországi Humboldt Főiskola, Berlin) és mások. 

      Nagyon gazdag az itt található leletanyag, a kőkorszak végétől a késő bronzkorig többször is benépesítették ezt a dombot. A legkorábbi civilizációnak a még kőkorszakból származó Erősd-Cucuteni-Tripoglje-kultúra (Kr. e. 5 - Kr . e. a 4. évezred) számít, de a Bodrogkeresztúr-kultúra (Kr. e 5. - Kr. e. 4. évezred) is kőkorszaki. Ezenkívül a Coţofeni-kultúra (Kr. e. 3. évezred), a Costişa-kultúra (Kr. e. 3. - Kr. e. 2. évezred) és végül a Wietenberg-kultúra (Kr .e. 2. évezred) nyomaira bukkantak még. 

A Costişa-kultúráról Moldvában több lelőhelyet is feltártak, de Erdélyben ez az egyedüli. „Nem találtunk még magyarázatot arra, hogy miért jöttek át a hegyeken és telepedtek le itt. Lehet, hogy védhetőbb települést lehetett itt létrehozni vagy talán megkedvelték ezt a helyet. Pontosan nem lehet megállapítani" - jegyezte meg Deák Andrea. Feltételezhetően egy sajátos bronzkori rítus nyomaira is bukkantak, a körbekerített település kapujában három urnát találtak, mely egy nő és két gyermek elhamvasztott holttestét tartalmazta. Vélhetően élő áldozatot mutathatott itt be a közösség, mielőtt a települést elhagyta és felégette. 

Amint a muzeológus elmondta, a bronzkorban, ha a telepesek elhagytak egy települést, azt teljesen felégették, ezt más leletek is bizonyítják, de eddig olyan nyomokat nem találtak, hogy áldozatot is mutattak volna be.

Egy Wietenberg-kultúrás ház rekonstrukciója a sepsiszentgyörgyi Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeumban

kiallitas_a wietenberg lakas rekonstrukcioja_b

Milyen volt egy bronzkori ház?

Az idei régészeti táborban egy Wietenberg-kultúrás lakás kutatását folytatták a régészek. Ez már az ötödik ilyen lakóház. A bronzkor középső szakaszában (Kr. e. 2000 - 1500) létezett a Wietenberg-kultúra, melyet a Segesvár mellett található település leleteiről neveztek el, és amely a Kr. e. 2. évezred első felében Erdély teljes területére kiterjedt.

Úgy gondolják, hogy a Keleti-Kárpátok legfontosabb stratégiai jellegű pontjai feletti ellenőrzés érdekében foglalták el a csíkcsomortáni Várdombot. „A harcművészet az egyik terület, amiben a wietenbergiek jeleskedtek. Lenyűgöző erődítményeik és a településeikből, temetőikből nagy számban előkerült fegyverek (tőrök, balták, nyíl- és lándzsahegyek) bizonyítják határvédő elfoglaltságukat. A Várdomb elfoglalásakor a wietenbergiek helyreállították a régi erődítményt, és új lakóházakat építettek. A lakóházak félkörben helyezkedtek el, amely az erődítmény vonalához igazodott" - hangsúlyozta Deák Andrea.

Egy Wietenberg-kultúrás ház feltárása

Az eddigi feltárt lakások alapján a régészek megállapították, hogy egy lakás megközelítőleg 2 méter magas volt, és egy 4x3 méteres négyzet alakú szobából állt. A tető fából, ágakból és nádból készült, és egylejtős volt. A ház falait egy, oszlopokból és faágakból készült vázra építették, ezeket beleszúrták a földbe és gallyakkal kötözték össze. Az oszlopokból és faágakból készült vázra egy réteg agyagot tettek, ezt homokkal és kavicsokkal keverték össze. Az így elkészült falakat ezután kívülről és belülről is levakolták agyaggal. A padlót egy réteg agyag-kavics keverékkel emelték meg. A padló szintjén találtak két kör alakú tűzhelyet is, ezeket valószínűleg melegedésre, főzésre és éjszaka világításra használták. Mindezek mellett a lakásban előkerült még több különböző méretű agyagedény, valamint számos, kőből, csontból, szarvból és bronzból készült tárgy. 

Egy ilyen lakás rekonstrukciója megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeumban, ahol többek között a csíkpálfalvi Wietenberg-kultúrás település rekonstrukciója is látható.

 


Forrás:szh.ro

 

 



 

Hozzászólok
Név:
 
Hozzászólás:
 
Ellenörző kód:
hat plusz három
 (Írja me a művelet eredményét. Pl. 13)






Hozzászólások



« Vissza

 
TÖRTÉNELEM


Naptár, névnap
 Isten éltesse Emília nevű olvasóinkat!

 » névmagyarázat

Valuta és Valutaváltó


Időjárás

Legnépszerűbb cikkek

Legfrissebb híreink

 
Legújabb hozzászólások

Hírlevélre
Íratkozzon fel hírlevelünkre!
Név:
 
E-mail cím:
 

 



 Fotó: Csomortáni Ernő
Csobányospataka - Csíkcsomortán külbirtoka
A nap vicce:

Keresés a weboldalon: 

Panaszkönyv: 

Támogatóink:

20. Árpád Vezér Cserkészcsapat (Toronto, Kanada) és Schilt László (Kaposvár- Toponár)

                          Köszönjük ! 


       



A nap fotója: 
   
fotó:Kristó Róbert   

 


 

 
Ön a 2012080 látogató honlapunkon
A weboldalt készítette: a BTZ.
Szerkesztő Csomortáni Ernő: email küldése